A romák megmutatták a gádzsóknak, hogy mulatnak ők!
Székesfehérvár - Nem vitás: a romák ismét megmutatták a gádzsóknak, hogyan kell mulatni. A színpad varázsa még egy ki-mit-tudon is sokszor elragadta a fellépőket.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
Nagy dolog történt szombaton egy kis helyi művelődési házban: a cigány kultúra valódi, köznépi, mindennapi s nem mindennapi legjavából kaphatott ízelítőt, aki ellátogatott az első fehérvári roma ki-mit-tudra szombaton délelőtt. Voltak már próbálkozások korábban is, de úgy, hogy azt mindenki komolyan vegye, elsőként A Szabadművelődés Háza szervezőgárdájának sikerült elérnie: az ország számos pontjáról érkeztek az eseményre a felkészült, s kevésbé felkészült előadók.
|
E vándornép, melynek lételeme a szabadság, az állandó mozgás, változás, kulturális múltjából szinte csak egy valamit tarthatott meg: a zene, a tánc, a mulatás és mulattatás szeretetét.A zenekutatás szempontjából még mindig méltatlanul elhanyagolt cigányzene már a 15. századi királyi udvarban is felcsendült, de a mai, szinte kötelező jellegű hegedűs, bőgős, cimbalmos felállás csak jóval később alakult ki. A fehérvári ki-mit-tudon kis ízelítő jutott abból, hogyan is gondolkodnak a zenéről, táncról a huszonegyedik századi romák: van, aki körül felpezsdül az élet, ha zenélni kezd, míg mások csak a helyüket keresik e színes forgatagban. Előbbihez tartozik a harmonikás Balogh József, akinek orosz cigánydalától „libabőrzött” a közönség. A Kalocsán született fiatalember munkáért jött Székesfehérvárra. A konzervatóriumot végzett, Nívó-díjas zenész bármelyik sokcsillagos étteremben megállná a helyét, ha nem lenne túl szerény az önmarketinghez.
- A harmonika számomra nem egyszerű lakodalmas hangszer, annál sokkal több… - mesélte, miközben élettörténetéről faggattam.
Sokan, leginkább tizenéves fiatalok hoztak még életet a színpadra ezen a napon: a dunavecsei Hagyományőrző Cigány Tánccsoport és a devecseri fellépők fergeteges, lendületes tánccal, ám sajnos cd-ről szóló muzsikával igyekeztek meghódítani a zsűri szívét.
- Sajnálom, hogy nem élő zenével tették teljessé a produkciót – emelte ki később Hahn-Kakas István táncoktató, zsűritag. Az egyik fellépő néhány mondatot is szólt a cigányokhoz: „higgyétek hitemet: cigánynak lenni nem bűn…” - mondta, és szólt a szőkére festett romákhoz, s azokhoz, akik származásuk miatt félelemben élnek. A ki-mit-tud végül helyezések nélkül zárult, tárgyjutalmat kaptak a fellépők - ezzel a gesztussal is a közösségtudat erősítése volt a cél.
Képalá:
Címkék: roma, ki mit tud
