Jeges rémület - a diákhitel-tartozás egyre nő!
Fejér megye - Kinőtte a gyerekcipőt a diákhitel ma már minden főiskolás pontosan láthatja, milyen előnyökkel-hátrányokkal jár. A felsőoktatási jelentkezés hamarosan lezárul, addigra azt is eldöntheti a leendő hallgató, akar-e diák és adós is lenni egyben.
Az első, amin a volt hallgatók megdöbbennek a diákhitel törlesztésének kezdetén, az, hogy az iskola befejeztekor jelzett hitel nagysága az évek során nem hogy csökkenne, de nő. Ez sokakat megrémiszt, s arra késztet, hogy valamilyen módon megszabaduljanak az egyre csak növekvő hitelállománytól. Aki tudja, egy összegben visszafizeti, más banki hitellel váltja ki. Nem így Borsos-Lőrinc Lilla, aki férje, Borsos János segítségével sokkal kreatívabb módon szabadult meg a hitelétől. A kézpőművészeti egyetem volt hallgatója festett egy képet, s elhatározta: az ára éppen annyi lesz , amekkora a diákhitele. Mindez azonban még nem lett volna elég a sikerhez...
|
Február 15-én zárul le a felsőoktatási felvételi jelentkezés határideje. A leendő főiskolai, egyetemi hallgatók a már kilencéves múlttal rendelkező diákhitel felvételéről is dönthetnek. Az új felsőoktatási szemeszter ugyan még messze van, de addig legalább kívülről-belülről megismerhetik az állami diákhitelezés rendszerét. A kísérleti hallgatók, vagyis azok, akik még mindenféle diákhiteles múlt és tapasztalat nélkül döntöttek a főiskolai eladósodás mellett, mostanában döbbennek rá, mit is vállaltak be. Pedig a Diákhitel Központ nem árul zsákbamacskát: minden fórumon jelzik, mi miért annyi, amennyi, az adósok azonban a legritkább esetben tájékozódnak a részletekről. Amikor kiderül, hogy a kezdetekkor regisztrált hitel a már törlesztéssel töltött évek alatt is nő, urrá lesz rajtuk a jeges rémület. Az adós részéről joggal, a Diákhitel Központ azonban csodálkozással veszi ezt: hiszen a számok és a matek egyértelműen jelzik a tőketartozást, a kamatok rátelepedését, illetve a befizetéseket. Erről Őri András, a Diákhitel Központ kommunikációs igazgatója hozott élő példát:
- Mivel a kötelező törlesztőrészlet, különösen az első néhány évben, igen alacsony összegű, ezért a tartozás annak dacára nőhet, hogy a kötelező törlesztőrészletet pontosan fizeti az adós. A magyarázat egyszerű matematika. A törlesztés első két naptári évében a kötelező törlesztőrészlet kifejezetten alacsony: 2009-ben jellemzően havi 4140 forint volt. Ha 2009-ben csak ezt fizette a volt diák, akkor tavaly összesen 49 ezer 680 forintot fizetett vissza. Ha év elején 500 ezer forint volt a tartozás, akkor év végére csak nőhetett az egyenleg, hiszen a befizetett összeg a tartozásra egy év alatt rárakódó kamatot sem fedezte. Tavaly, a 10,5 százalékos kamat félmillió forint esetében ugyanis 52 ezer 500 forint volt így a magyarázat. A törlesztés harmadik naptári évétől kezdve a kötelező törlesztőrészlet már a két évvel korábbi jövedelemhez igazodik, ezért általában számottevően meg is emelkedik a korábbiakhoz képest.
Ekkor döbbennek meg másodszor a diákhitelesek. Ha két évvel korábban ugyanis jól kerestek, akkor hirtelen, egyik hónapról a másikra megsokszorozódhat a törlesztőrészlet nagysága.
A hiteltörlesztés eme rémétől igyekezett megszabadulni a fehérvári Borsos-Lőrinc Lilla is, aki férjével, Borsos Jánossal csak egy dologban volt biztos, amikor befejezték a képzőművészeti egyetemet: nem akarják évtizedeken át fizetni a kölcsönt. Szüleikre nem akarták hagyni e terhet, ezért titkolóztak, de Janó esetében kiderült a turpisság:
- Szüleim, amint megtudták, visszafizették. Lillánál sikerült hosszú ideig takargatni a valóságot, így ötletünket, hogyan is fizessük vissza gyorsan és fájdalommentesen, megvalósíthattuk.
Erről az ötletről pedig tavaly májusban az olvasók is tudomást szerezhettek: Lilla egy festményt álmodott s festett meg, amely a diákhitel tartozásának összegét ábrázolta. Ezt a képet kívánták épp akkora összegért eladni, amekkora a tartozás, s ami a festményen is látható, vagyis 789 ezer 279 forintért. Az alkotás persze nem csupán egy vászonra felfirkantott számsor, s nem csak azért, mert történet, akarat és kreativitás van mögötte, de még csak nem is azért, mert tus, filctoll, körömlakk, akvarell, zománcfesték, olaj és akril felhasználásával készült, hanem mert a számokat megvizsgálva kiderülhet, milyen élmények, benyomások érték Lillát az egyetemi évek alatt, hogyan élt, mit érzett akkor. A kép tehát sokrétű, modernkori és hagyományos jelentésekkel terhelt alkotás - ezt vette észre az a magánalapítvány is, amely kortárs alkotók műveit vásárolta fel épp, hogy gyűjteményét gyarapítsa. Hatalmas szerencse épp úgy kellett ahhoz, hogy a kép a látókörükbe kerüljön, ahogy a klasszikus képlet is: elszántság, merészség, kitartás. A történet hosszú, de happy end, hiszen az alapítvány egy összegben átutalta a Diákhitel Központnak a tartozást, a kép pedig a tulajdonukba került. Lilla tehát megszabadult a hiteltől, ám még hetekig nem volt biztos abban, hogy ez az egész megtörtént:
- Olyan hihetetlen volt, hogy sikerült megvalósítani a tervünket! Még ma is alig fogom fel - meséli. Azóta a házaspár Budapestre költözött, a művészet központjába, ahol a fiatal alkotók mindennapjait élik. Persze a diákhitelesek többsége nem számíthat hasonló bartelre - bár hallottunk már hasonlót: egy másik diákhiteles, honlapot hozott létre, s apró pixelekre osztotta a felületet, s eladta azokat hirdetésnek. A befolyt összeget pedig - hirdette fennen - diákhitele visszafizetésére szánta. Az illető állítólag diákhitele sokszorosát kereste meg ötletével.
A Diákhitel Központnál azonban, ismerve a kétségbeesett hallgatói jelzéseket, a hitelnövekedés megállását is prognosztizálják: Mivel az évek múlásával általában nő a jövedelem, a havi kötelező törlesztőrészlet néhány éven belül már jó eséllyel fedezni fogja az éves kamatot, majd ettől kezdve egyre gyorsabban csökken a tartozás is - tette hozzá Őri. A diákhitelt ma már kicsit óvatosabban vagy több információ birtokában veszik fel a hallgatók: a hitelre jogosultaknak ugyanis átlagban 20 százaléka él ezzel a lehetőséggel.
A törlesztést kötelezően megkezdeni a hallgatói jogviszony megszűntét követő negyedik hónap első napján kell (tehát ha június 25-én szűnik meg a hallgatói jogviszony, akkor október 1-jétől). Fontos tudni: a törlesztési kötelezettség független attól, hogy van-e munka-
viszony.
Az első két törlesztési évben az előző év október 31-én érvényes minimálbér jellemzően 6 százaléka a kötelező törlesztőrészlet ez 2010-ben 4290 forint. Aki költségtérítésesként korábban akár egyszer is a kérhető legmagasabb összeget választotta (idei tanévben havi 50, tavaly 40 ezer forintot), az nem a minimálbér 6, hanem 8 százalékát köteles havonta törleszteni.
A törlesztés harmadik évétől (aki 2009-ben kezdett el törleszteni, akkor 2012. január 1-jétől) a két évvel korábbi éves bruttó jövedelem alapján határozzák meg a kötelező havi törlesztőrészletet. A két évvel korábbi átlagjövedelmet összevetik a minimálbérrel, és a kettő közül
a nagyobbik összeg 6 (illetve 8) százaléka lesz a kötelező törlesztőrészlet. Mivel a visszafizetés mindig a jövedelemhez igazodik, csak emiatt változhat évente a havi kötelező törlesztőrészlete.
A pontos összegről mindenki előző év december 15-éig kap értesítést.
- András |
- 2010 02 6 |
- 23:25
A Diákhitel kötelező törlesztőrészlete alacsony összegű, hogy egyéb fontos dologra (otthonteremtés, családalapítás) is maradhasson pénze a friss diplomásnak. Így, ha valaki csak ezt fizeti, az első néhány évben a tartozása annak dacára nőhet, hogy a kötelező törlesztőrészletet pontosan fizeti. De ez csak az egyik lehetőség !
Ha valakit zavar, hogy csupán a kis összegű kötelező törlesztés fizetésével sokáig tartana a törlesztése, és ezt le szeretné rövidíteni, akkor bármikor előtörleszthet, fizethet a kötelezőnél többet. Az előtörlesztés díjmentes és közvetlenül a tőketartozást csökkenti.
Bankihitellel kiváltani a Diákhitelt csak nagyon gazdag emberek tehetik meg! Ugyanis ebben az esetben pont az olcsót váltják ki a drágábbal. Ennek igazolására elég arra gondolni, hogy az állami Diákhitel önköltségi elven működik, a bankihetelből meg profitot termelnek a bankok. Akkor vajon melyik az olcsóbb?
- Solya |
- 2010 02 6 |
- 10:07
2007-ben végeztem, egymilliós diákhitel tartozással. Első évben, a kötelező 2-3000 forint helyett, ötezret, plussz még törzstőkecsökkentésre ötezret fizettem.Összesen 10.000.-
1 évig. Már az év végi elszámolásnál látszott,hogy nem nőtt a hitelem és nem is rokkantam bele :)
Nem végeztem matematika szakon,de mindig is logikus volt számomra,hogy az első felvételtől kezdve kamatozik.
Szóval minek kell meglepődni,hogy vissza kell majd fizetni? És persze többet,mint amennyit felvettünk,mert ugye ez a hitel lényege..




















Hozzászólások »
Eddig összesen 2 hozzászólás érkezett.