Csak a lecke érdekli, nem bármi tisztség
Néhány napja a József Attila Szabadegyetem vendégeként a Comenius iskolában tartott előadást Kolláth György. A neves alkotmányjogásszal az előadást követően közállapotainkról beszélgettünk.
- A világ minden részén az ügyészségek 75-90 százalék körüli eredményességgel dolgoznak, nálunk a 99 százalék becsült adat, szerintem túlzás.
- Rendszerint 90 százalékos vádemelési eredményességet szoktak az ügyészek mondani, ami nagyon jó mutató Magyarországon. Ez attól van, hogy nagyon sok úgynevezett rutinügy van a bíróságokon. Én a gondot ott látom, amikor politika-közeli ügyek vannak, itt már van dekázás, bizonytalanság a nyomozásban, előfordul hevenyészett vádirat, a megalapozottság hiányával, és bizony sok esetben szenved az ügyész, mert utasításokat kap.
|
- Lehet politikai bosszút állni a büntetőjog eszközeivel?
- Remélem, hogy nem, de nem mernék rá mérget venni.
- Igen ám, de a politika - ahogy ön mondta az előadásában - a 270 bíró elbocsátásával üzent a többi háromezernek, lényegében megfenyegette a teljes bírói kart...
- Ezek politikailag és közjogilag egyaránt hibás, megalázó lépések. Alkotmányos alapelv: a politikának el a kezekkel az igazságszolgáltatástól! A bírói függetlenség elmozdíthatatlanságot is jelent, s ezen csak ronthat egy törvényi szőnyegbombázás.
- A Fidesz kritikusai kétharmados ámokfutásnak nevezik azt, ami ma a parlamentben zajlik. Ön úgy fogalmaz, minden eszközzel ellen kell állnia az ellenzéknek, adott esetben be se menjenek törvényt alkotni... Folyamatos obstrukció lenne a megoldás?
- Ha az ellenzéknek nincs esélye gyakorolni alkotmányos jogait, ha kinevetik, megalázzák, akkor biodíszletként ott ülnie hamis üzenet: benne van a buliban. Világossá kell tenni, hogy ez nem az a parlament, amit a világ elismer. Magára kell hagyni az öntelt kétharmadot, csináljon amit akar, és viselje érte a teljes felelősséget. Mondok egy példát: az Alkotmánybíróság a közpénzügyi törvényeket gyakorlatilag, érdemben nem vizsgálhatja felül, ámde új alaptörvényi szabály, hogy a törvényalkotás rendjét be kell(ene) tartani. Az Ab a minap az egyházügyi törvény közjogi érvénytelenségét mondta ki, mert az alkotás legvégén megpulykázták a kész szöveget. Januártól talán száz ilyen, elkövetett műhibára utalhat az ellenzék, ha nem részese maga is a visszaélésnek.
- És mi lesz, ha kivonul, illetve be se megy az ellenzék? Minden megy tovább...
- Igen, amíg ránk nem omlik az egész. Fogy az idő, fogy a levegő. Magyarország Európa közepén van. Közelít az a pont, amikor az unió demokráciával, jogállamisággal kapcsolatos kritériumait - amiket amúgy önként vállaltunk - bevasalják rajtunk.
- Úgy 14-15 évvel ezelőtt találkoztam önnel először, akkor neves sportjogászként egy, fehérvári szinkronúszó-versenyen érmeket adott át. Hol van most a sportjog az életében?
- Megvan továbbra is, kutatom, elemzem, előadásokat tartok a témában, de most inkább a közjogi kérdések foglalkoztatnak. Felvetése azonban azért is fontos, mert a sportjog nem halt meg, csak alszik, lehet, hogy rémálma van. Hadd mondjak egy példát! A világ valamennyi országában a nemzeti olimpiai bizottság nem kormányzati, azaz civil szerv. Ezzel ellentétben nálunk köztestületként, közfeladat gyanánt a teljes sportirányítást megkapja pénzzel, paripával, fegyverrel, ez nagyon nincs jól. Nem a MOB-ban ülőkről van szó, hanem a rendszer rosszul van kitalálva.
- Szokta mondani, hogy nem politizál, hanem jogászként figyeli a folyamatokat, ennek ellenére általában a balliberális oldalhoz kötik. Vajon miért?
- Egyrészt egész életpályám erre predesztinál. Másrészt a piacgazdaság, a demokrácia, a jogállamiság, a parlamentarizmus, a szabad választás, az emberi jogok: mind liberális alapértékek. Ha politikus lennék (sose leszek!), nem tudnám, melyik padsorban lenne a helyem. A lecke érdekel, nem bármi tisztség.
Címkék: kolláth györgy



iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter



















Hozzászólások »
Még nem érkezett hozzászólás.