A rosszul teljesítő ipari parkok kizárják magukat a pályázati lehetőségekből
Több címet is elvehetnek
Budapest - Akár húsz ipari parktól is megvonhatja a gazdasági minisztérium a címet - tudta meg lapunk. A többiek viszont a mainál több támogatásra számíthatnak az uniós pályázatokból.
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A-
Az Ipari Park cím elnyerésére 1997-től évente meghirdetett pályázat alapján 2005-ig összesen 181 projekt (terület) nyerte el a címet. Eddig két park mondott le a cím viseléséről, így ma 179 ipari parkot tartunk nyilván. A nagyszámú park között 30-35 százalékban vannak a gyenge gazdasági alapokon álló parkok, míg 10 százalékuk a gazdasági eredményeket tekintve nem tekintető ipari parknak.
Magyarországon jelenleg a klasszikus, zöldmezős nagybefektetőkkel rendelkező ipari parkoktól kezdve, a professzionális üzemeltetésű magántulajdonú parkokon át a vegyes területhasznosítású barnamezős, vagy éppen a logisztikai-, agrárparkokig igen széles a skála. A parkok fejlesztésének eredményessége is eltérő. A döntő többségében jól fejlődő projektek mellett közel 20, legalább öt éve címmel rendelkező park eddigi működését eredménytelennek kell tekinteni.
Az ipari parkok fejlődési különbségei - igen jelentős egyszerűsítésekkel - két fő tényezőre vezethetők vissza: egyrészt az ipari parkok helyi (fizikai és humán) adottságaira, másrészt a fejlesztést végző személyek egyéni adottságaira, szakmai hozzáértésére. A parkok fejlődése szempontjából igen nagy jelentősége van a közlekedési infrastruktúra fejlettségének. Ez különösen szembetűnő az M3 autópálya vonzáskörzetében - Hatvan, Eger, Miskolc, Debrecen, Nyíregyháza térségében -, de látszik az M5 mentén - Kecskemét környékén - és várhatóan az új M6 is hasonló hatást ér el. A korábbi évek ilyen irányú tapasztalatai közismertek, hiszen az M1 vonzáskörzetében - Győr, Tatabánya, Oroszlány - figyelemre méltó eredmények születtek - áll az anyagban.
Az ipari parkok döntően önkormányzati tulajdonban, illetve működtetésben vannak, ez a tény részben a saját források biztosításában, valamint a nagyvállalati besorolás miatt nehézségeket, illetve hátrányokat jelent. Az ipari parkok 2004-2005-ben összesen 2400 millió Ft támogatást nyertek el - 21 nyertes pályázattal. Ezek eredményeként számos beruházás 2006-ban kezdődött meg.
Tovább bővült azoknak az ipari parkoknak a száma, amelyek dinamikus fejlődésükkel példamutatóan bővítik komplex és fejlett üzleti szolgáltatásaikat (pl. inkubáció, tanácsadás, innováció, logisztika, stb.). Így ma már az ország valamennyi régiójában találunk olyan parkokat, amelyeknek regionális, vagy legalább kistérségi léptékű gazdaságfejlesztő hatása van. Ezek a parkok lesznek a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) célcsoportjai, nevezetesen az ún. régiós, országos jelentőségű ipari parkok, így ugyanezekre a parkokra építhető az új perspektívát jelentő Integrátori és a Kistérségi Gazdaságfejlesztő minősített ipari parkok kialakítása is.
A parkokban a foglalkoztatottak számának növekedése várhatóan alacsonyabb lesz, mint 2005-ben (30000 fő). Ennek többek közt az is oka, hogy a termelékenység jelentős mértékben fog nőni, továbbá a munkaerőigényes iparágak ma már nem Magyarországot választják működésük terepeként.
A változatlan számú ipari park területe ennek ellenére tovább bővült, 2006-ban közel 70-90 hektárral lesz nagyobb. Az ipari parkokban működő vállalkozások magas exportaránya változatlanul megmarad, mivel a folyó évi exportteljesítmények is kimagaslóan jók.
Új Magyarország fejlesztési terv 2007 és 2013 között az ipari parkok számára alapvetően két támogatási csatorna fog megnyílni. Az ipari parkok számára saját tevékenységük fejlesztésére közvetlenül elérhető források a gazdaságfejlesztési (GOP) és a regionális (ROP) operatív programokban állnak rendelkezésre, de más szervezetekkel, vállalkozásokkal közösen pályázható, és közvetíthető támogatásokra is lehet számítani.
