Moldova: Malom a pokolban című színművét november 10-én mutatják be
Flandera útja, képekben
Székesfehérvár - Moldova György az 1980-as évek végén írt színművet Malom a pokolban című kisregényéből, amely az ötvenes évek légkörét idézi. A darabot most műsorára tűzi a Vörösmarty Színház. A rendezőt, Kolos Istvánt kérdeztük a készülő produkcióról.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
- Az életemet végigkísérte ez a mű. Gimnazista koromban olvastam először, és óriási hatással volt rám - egészen másért, mint manapság. Akkoriban, a 70-es évek közepén mindenekelőtt a regény szókimondását értékeltem. Később a főhős, Flandera János sorsa izgatott elsősorban. Ez a fiú tehetséges és tiszta ember: az a nagy kérdés, hogy mivé válik az adott történelmi és társadalmi helyzetben. Mi történik vele, és az ő generációjával, ha a körülötte lévő malom - az adott rendszer - őrölni kezd, és félő, hogy könnyen bedarálja? - mondja Kolos István.
Moldova hőse Flandera János, a tehetséges joghallgató. A történet szerint éppen ülésezik az egyetemi bizottság, hogy eldöntse, kik lehetnek a Szovjetunióban ösztöndíjasok. Flandera az egyik legesélyesebb, nem csak a tehetsége révén, hiszen - az 50-es években vagyunk! - megfelelő a káderlapja is. Ám a fiú reményeit meghiúsítja egy névtelen levél, amely feltárja az ösztöndíjbizottság előtt múltjának titkolt részleteit. Flandera pályája megtörik, végül kitiltják az egyetemről. A fiú közben egy vékony szálon kapcsolódik a háttérben zajló politikai eseményekhez is: a hazaárulásal vádolt Károlyi Miklós perében nem hajlandó terhelő vallomást tenni. Ezzel vonzalmat ébreszt Altschuller Nagyesdában. De Nagyesda apja, a legfelsőbb katonai ügyészség elnöke félti a lányát a a számító fiatalembertől, és mindent elkövet, hogy elszakítsa őket egymástól...
A modern karriertörténet, a főszereplő figurája Julien Sorelt, Stendhal a Vörös és fekete című regényének hősét is eszünkbe juttatja:
- Részben karriertörténetnek is felfogható, másfelől valóban, a sztoriban találkozunk a nagy romantikus regények jellegzetességeivel, fordulataival: van benne szerelem, megcsalatás, gyilkosság... Ugyanakkor afféle korrajzot is kapunk az ötvenes évekről. Ez is, az is igaz, mégis sokrétűbb ennél ez a darab, és izgalmasak, összetettek a figurák is. Moldova hőse gyökértelen, magányos abban a világban, amelybe csöppent, és idegenként próbál eligazodni ebben a miliőben. Úgy érzem, ez a darab azért fontos, mert ma is ugyanilyen nehéz lehet megtalálni a helyes irányt: annak érdekében, hogy az ember tisztességes maradjon, kitartson az elvei mellett, és ne sodródjon az egyik vagy a másik oldalra, aszerint, hogy mit kívánnának az érdekei...
Kolos István régóta fontolgatja a darab színpadra állítását, ám úgy érzi, mostanáig nem volt a társulatban olyan fiatal színész, akire Flandera János szerepét lehetett volna osztani: ám nemrég Fehérvárra szerződött Száraz Dénes. Altschuller figurája is jelentős szerep: őt Kozáry Ferenc alakítja. Nagyesdát Csizmadia Idikó formálja meg, de fontosak a Flandera életében felbukkanó nők: Erzsit Főző Ditta, Ildikót Xantus Barbara játssza.
- Ez a produkció azért ad a színészek számára is izgalmas feladatot, mert nem lineárisan meséli el a történetet, hanem sok-sok képben, szinte filmszerűen - mondja a rendező. - Két-három perces jelenetek váltják egymást. Az egyiket a drámai csúcsponton vágjuk el, a másik eleve a történések közepén, felvezetés nélkül kezdődik, és az ennek megfelelő érzelmi hőfokon, indulati töltéssel kell megszólalniuk a színészeknek...
