Királylányok messzi földről
Budapest - Katalónia és Magyarország közös múltjára derül fény a Magyar Nemzeti Múzeum most megnyílt időszaki kiállításának jóvoltából.
TETSZETT A CIKK?
Ossza meg az alábbi közösségi oldalakon is:
iwiw
Delicious
Digg
Facebook
GReader
URLGuru
StumbleUpon
Tumblr
Twitter
Többre kíváncsi? Iratkozzon fel a hírlevelünkre, RSS-feedünkre!
nyomtatás |
Küldés e-mailben
|
A+ | A- |
Megosztom
A Királylányok messzi földről - Magyarország és Katalónia a középkorban című, nemzetközi anyagot bemutató katalán-magyar kiállítás megrendezésének ötletét az adta, hogy a legnagyobb katalán uralkodó, I. (Hódító) Jakab születésének 800. évfordulóját 2008-ban ünnepelték Katalóniában. A nyolc ország 38 kulturális intézményének 303 műtárgyát felvonultató kiállítást 2005-ben kezdte szervezni a Katalán Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum.
A középkori magyar-katalán dinasztikus és kulturális kapcsolatok történetét bemutató időszaki tárlat először Barcelonában volt látható. Mivel a kiállítás egyes darabjai nem voltak szállíthatóak, a katalán és a budapesti közönség nem pontosan ugyanazt az anyagot látja, a bemutatott műtárgyak azonban hasonló minőséget képviselnek. A tárlat a két nép érintkezési pontjai köré szerveződött: feleleveníti a magyar kalandozások során történt első találkozást, amikor a magyar sereg 942-ben egészen Léridáig eljutott, és felidézi azt is, hogy a Szent Istvánnak koronát küldő II. Szilveszter pápa fiatalon a katalóniai Ripoll kolostorában tanult. A tárlat címe a 12. század végétől kialakuló dinasztikus kapcsolatokra utal: Imre király ekkor vette feleségül Aragóniai Konstanciát, majd néhány évtizeddel később fivére, II. András Jolánta nevű lánya lett I. (Hódító) Jakab katalán uralkodó hitvese. A királylányok sorát a középkor végén Aragóniai Beatrix, Mátyás király felesége zárta. A figyelmes látogató számára kiderül, hogy a középkorban cseppet sem volt mesébe illő a királylányok élete. Gyakran csak bábui voltak a politikának, a házassági stratégiáknak. Úgy mentek férjhez, hogy a jövendőbelijükről nem tudtak szinte semmit, idegen földön, más kultúrában élték életüket, nevelték gyermekeiket. Külön egység mutatja be az Árpád-ház szentjei, különösen Jolánta királyné testvére, Szent Erzsébet európai kultuszát. Hozzá kötődik az anyag egyik legdíszesebb műtárgya, a korszak legjelentősebb katalán művésze, Jaume Huguet 1465-ben festett oltárképe. A kiállítás Magyarországról származó tárgyai közül talán a veszprémvölgyi apácakolostor alapítólevele a legértékesebb. A pergamen évtizedek óta nem hagyta el a Magyar Országos Levéltár páncélszekrényét. Jelentőségét az adja, hogy ez Szent István egyetlen fennmaradt hiteles oklevélszövege. A dokumentum egy éppen 900 éve, Könyves Kálmán uralkodása alatt készült másolatban őrződött meg. Az érdeklődők olyan corvinákat is megcsodálhatnak, amelyek Buda visszafoglalása után elkerültek Magyarországról.
A barcelonai és a budapesti tárlaton kiemelkedő műtárgyak és modern multimédiás eszközök felhasználásával mutatják be a két ország létrejöttét, a köztük fennállott - többnyire dinasztikus - kapcsolatokat, valamint azokat a főbb sajátosságokat, amelyek a két nép gazdaságát, társadalmát, kultúráját jellemezték. A Királylányok messzi földről című időszaki kiállítás november 29-éig lesz látogatható a Magyar Nemzeti Múzeumban.
Címkék: kiállítás, Királylányok messzi földről
